Babamúzeum - Decs Nagyközség honlapja

Honlapja
Decs Nagyközség
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Vendégeinknek > Decs
A decsi babamúzeum

Decs kincse a Babamúzeum


  Községünkben a Kossuth utca 8. szám alatt él Farkas Lászlóné, közismert és népszerű Pál Bözsi, akinek tevékenységét szeretném pár sorban ismertetni.

  Az általános iskola elvégzése után 1954-ben a Háziipari Szövetkezetnél Kun Séri néni hímzőtanfolyamának elvégzése után bedolgozó lett. Ezt követte a rostkötés és a tojásfestés. 1956-os férjhezmenetele után Bátán lakott. Visszatérve, 1974-től a Háziipari Szövetkezetnél főállásban bútorfestő volt 10 éven át, de emellett más tevékenységet is folytatott, a babakészítést is végezte. Az 1993-ban történt nyugdíjba vonulásakor megérlelődött benne az elhatározás,a multat, a paraszti multat nemn szabad hagyni, hogy feledésbe merüljön. Ekkor határozta el a decsi népviselet megörökítését, melyek babák élethű felöltöztetésével tud megvalósítani. Kérdezhetnénk, honnan tudta a régi öltözködés módját, fortéjait, hiszen az nagyon bonyolult? Onnét, hogy ő abba született! Nem könyvből tanulta, hanem a szüleitől, nagyszüleitől, ismerőseitől. Abban nevelkedett! Azt mondja el, úgy mutatja be a babákat, ahogy valamikor a szülei és ő is öltözködött. Az ő ismeretei mások számára néprajzi forrást jelentenek. A hozzá hasonló források az idő múlásával egyre inkább elapadnak, etért a tevékenységét nagyon meg kell becsülni. Ne feledjük, a multunkból fakad a jelen.

  A babák száma gyarapodott, elérkezett az idő 1998-ban, hogy hivatalosan is múzeummá nyilváníttatta gyüjteményét "Sárközi életképek" címen, röviden Bbabmúzeum lett. Nemcsak a babákat öltözteti, de a felnőttek számára is készít zsűrízett népviseleti ruhákat, melyek az országban többfelé eljutottak. Lehetőség van babák és festett tojások vásárlására is.

  A ruhákhoz szükséges kellékeket nagyon nehéz beszerezni, mert valamikor nagyon igényesek voltak, ma már ritka és értékes anyagokat használtak. Ezekhez alkalmi módon jut, ismerősöktől, piacon, vásárban, ami alapos utánjárást igényel. A babákra is eredeti anyagból készült ruhákból varr. Munkamódszere, hogy a babákat munkaműveletenként, testrészenként készíti el, majd mazokat összeállítja. A babákból a kiállítóvitrinekben életképeket formál meg. Ilyen életképek a csecsemőgondozás, konfirmálás, jegykendő varrás, tisztálkodás, mulatságba indulás, húsvéti locsolás, szüreti bál, lakodalmi készítő és lakodalom, szüret és borkezelés, halászás, hétköznapi munkák, kenyérsütés, kacsatömés, disznóvágás, tollfosztás, bab válogatás, paprikafűzés, kukoricamorzsolás, fejés, kenderfeldolgozás, szövés, baromfiudvar, juhászat, vásárra menés, szoba belső, otthoni borozgatás, vagyis az egész életet átfogó bemutatás. Minden alkalomra másik öltözék járt. Így például volt otthoni viselet, templomba járó, mulatságba való, Szekszárdra való menéskori öltözék, gyászviselet stb.

  Az öltözködés mindent elárult a viselőjéről, elsősorban azt, hogy decsi, továbbá a korát, lény-e még, férjezett-e, van-e gyereke, milyen gazdag, stb. Külön megemlítendő az abrosz sokrétű felhasználásának bemutatása. Érdekesség az is, hogy valamikor az aszzonyok a fejükre tett kosárban vitték a piacra az eladásra szánt konyhakerti terményeket.

  Mindezeket kb 200 zsűrizett babán keresztül mutatja be. A látnivalók mellé jó beszélőkészségének köszönhetően szakszerű, lebilincselő magyarázatot, tárlatvezetést ad, a látogatók létszámától függetlenül. Tevékenysége nem merül ki  a babakészítésben. Ehhez kapcsolódóan többen keresték meg néprajzi tárgyú szakismeretszerzés céljából, és segítséget kértek szakdolgozat írásához.

  A tánc gyermekkorától egész életét végigkísérte. Gyakran kérik fel, időnként még külföldre is, előadások tartására. Ilyenkor egy erre a célra előkészített 50 db-os babakollekcióval megy. Lehetőség van az érdeklődő népviseletbe való öltöztetésére, amit fényképen, filmen örökíthetnek meg. Tevénykenységét elismerések  sora fémjelzi: Népi iparművészet, Népművészet mestere (202), Mesterremek díj (2003) stb.

  Olyan híres emberek is voltak a látogatók között, mint Gönc Árpád, Mádl Ferenc, melyeknek emlékét fénykép őrzi. Kötött nyitva tartási idő nincs, egy nappal előre kell jelezni a látogatási szándékot. Belépi díj 500ft/fő. Befelyezésként álljon itt az elve: "Kötődni a paraszti múlthoz, mert az mindekni gyökere" Ez igaz, mert legyen bármi a foglalkozása, iskolai végzettsége valakinek, lakjon bár városban, valamelyik őse valószínű a mezőgazdaságból élt, paraszt volt.

  Javasolom, aki csak teheti nézze meg a kiállítást, egy életr szóló élménybenlesz része! Köszönjük Pál Bözsinek a Decs kifejtett mardandó nyomot hagyó tevékenységét és kívánjuk, jó egészségben még sokáig folytassa!

  Szalontay Jenő

 
Decs Nagyközség
Önkormányzata
2017.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz