Csonkapapi - Decs Nagyközség honlapja

A jelenleg 1900 lelket számláló település 22 kilométerre délnyugati irányban fekszik Beregszásztól, 4 kilométerre a Zápszonyban található vasútállomástól.

Az Árpád-kori település a kezdeti időkben valószínûleg királyi birtok volt, utóbb az Aba nemzetség kezére került. A község voltaképpen két településből alakult: Csonkásból és Papiból. Csonkás ugyanis elpusztult, lakossága Papiba menekült, mivel az fallal megerősített helység volt. A települést egy darabig Haraszti Erasmus katolikus pap birtokolta, majd a XIV. században a Kerecsényi családé lett. Az 1567-i adóösszeírási lajstrom szerint a falu több házát német katonák pusztították el. A falut ma is szinte teljes egészében reformátusok lakják. A református templom Anyakönyve 1769-ben kezdődik. Iskolatanítót 1659 óta tart a község.

Az Ukrajnában zajló földreform eredményeként a helyi mezőgazdasági nagyüzemben tevékenykedő dolgozók és a kolhoznyugdíjasok a felosztott közösből átlagosan másfél hektárnyi földet kaptak. Ez teremtette meg a mai egyéni gazdaságok (számuk jelenleg ezer) alapját. A föld- és vagyonrész tulajdonosok egy jelentõs hányada szántóját és vagyonát bérbe adta. Ezeket a termelési eszközöket használja a község területén mûködõ két mezőgazdasági társulás, illetve egy nagyobb méretű farmergazdaság. A helybeli földművesek szemes terményt, burgonyát, zöldségfélét, újabban napraforgót termesztenek. Sokan foglalkoznak hízó, illetve tejelő jószág tartásával.

A helyi általános iskolában jelenleg 116 gyerek tanul. A több mint százéves óvodaépületet nemrég holland segítséggel sikerült teljesen felújítani. A községben és a hozzá tartozó 180 lelket számláló Kispapiban felcserközpont mûködik. Postája helyben van. A helybélieknek tágas kultúrházuk van, ám fûtés hiányában a hidegebb hónapokban kihasználatlanul áll. Mindazonáltal mûvelõdési élete élénk: tánckör, citera-együttes, színjátszókör mûködik. A településen több hangulatos kávézó várja a vendégeket. Papi évek óta ápol testvérkapcsolatokat a magyarországi Decs nagyközséggel. A falunapokat itt általában pünkösdkor rendezik. Idén a negyedik nagyszabású népünnepélyre került sor.

Emlékhelyei, nevezetességei:

Mostani kőtemplomát - barokk és klasszicista stíluselemekkel - 1795-ben kezdték építeni és 1800. június 7-én szentelték fel. 1944 őszén a községbõl 120 férfit hurcoltak el a sztálinisták, közülük 47-en odahaltak. A faluközösség 1991 novemberében emlékmûvet állított az elhurcoltaknak.

A csehszlovák korszakban a községben - hisz itt húzódott a magyar - csehszlovák határ - határ menti erődítményt létesítettek finánc és csendőr laktanyával. A község szülötte Nagy Zoltán Mihály író, aki a Sátán fattya című regényében megrázó erővel mutatja be az 1944 vérzivataros novemberének eseményeit, maradandó emléket állít a lágerekbe elhurcolt férfiaknak és hozzátartozóiknak.

Itt született Veres Péter festőművész, akinek művei nemcsak Bereg-vidéken és Kárpátalján, hanem a régió határain túl is ismertek. Az alkotónak számos kiállítása volt már Magyarországon is.

Programajánló:        www.zakarpattyatourism.info